Budapesten megbeszéléseket folytat az Emil Bobu (az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága tagja a KB titkára) és Ion Stoian, (a KB titkára) vezette román pártdelegáció a Szűrös Mátyás és Horváth István (az MSZMP KB titkárai) vezette küldöttséggel. (A román delegációt fogadja Kádár János főtitkár is, aki kitér a romániai meghívás elől.) A megbeszéléseken a román fél előveszi az Erdély története kérdését és nehezményezi, hogy azt éppen egy miniszter (Köpeczi Béla, aki "mellesleg" történész is) szerkesztette és az MTA adta ki. Szerintük a könyv kimondottan sértő a román népre. Végeredményben a kétnapos tárgyalás a süketek párbeszédének bizonyul.
1988. június 30.
Az Országgyűlés - Szűrös Mátyásnak, az MSZMP KB titkárának, az országgyűlés külügyi bizottsága elnökének előterjesztésére - állásfoglalást ad ki a romániai településrendezési tervvel kapcsolatban. Eszerint a terv "mélységes aggodalmat és nyugtalanságot", valamint megütközést váltott ki Magyarországon. A Nagy Nemzetgyűlés figyelmét felhívja a megsemmisítésre kijelölt falvak felbecsülhetetlen történelmi és kulturális értékeire és kifejezi a reményét, hogy a terv végrehajtásától elállnak.
1988. szeptember 20. - 22.
Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára hivatalos látogatáson Romániában tartózkodik. Bukarestben megbeszéléseket folytat Ion Stoiannal, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága póttagjával, a KB titkárával. Szűrös visszautasítja a megbeszéléseken a román vádaskodásokat, de kézzel fogható eredmények nem születnek. A második nap a KB-titkár Sepsiszentgyörgyre látogat, ahol fogadja őt az utolsó magyar származású megyei elsőtitkár, Rab István, majd a harmadik nap találkozik Nicolae Ceauşescu is.
1989. november 8.
A magyar kormány diplomáciai úton tiltakozik a Tőkés László temesvári lelkész ellen elkövetett atrocitások miatt. December 6-án ugyanemiatt Szűrös Mátyás, ideiglenes köztársasági elnök levélben fordul Nicolae Ceauşescu pártfőtitkárhoz és államelnökhöz, de a budapesti román nagykövet nem hajlandó átvenni a diplomáciai levelet. (Nagy-kronol.)